Vízkereszt és a farsang

magiJanuár és február főbb ünnepei a vízkereszt és a farsang. Bár a mi egyházunk egyiket sem tartja, érdemes kitekinteni egy kicsit ezekre az ünnepekre is. Hátha kicsit többet megértünk általa a minket körülvevő világból, és abból, hogyan kell reagálnunk ezekre a jelenségekre.

1. Vízkereszt
A vízkeresztet január 6-án ünneplik. Korai keresztény ünnep, már a III. században is megtartották. Az időpont az egyiptomi kultúrában is fontos volt, ők a Nap és a Nílus ünnepének tekintették.
Kezdetben a keresztények Jézus születéséről emlékeztek meg ezen a napon, később azonban Róma úgy határozott, hogy Jézus születési ünnepét tegyék át dec. 25-ére. A pogányok ekkor Mithras napisten megszületését, azaz a „legyőzhetetlen Napot” ünnepelték. A csere által az ünnep új jelentéstartalommal töltődött meg: az igazi fényt Jézus hozta el a világba. A nyugati egyházak azóta is ebben az időpontban ünneplik a karácsonyt, január 6-án pedig a bölcsek hódolatáról, Jézus megkereszteléséről és első csodájáról emlékeznek meg. Ezek voltak ugyanis Jézus első isteni megnyilvánulásai, azaz „ephipániái”. Innen ered az ünnep latin neve: Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése. Angol neve – twelfth day, azaz tizenkettedik nap – arra utal, hogy ez az ünnep zárja le a tizenkét napos karácsonyi ünnepkört; a magyar elnevezés pedig az ilyenkor szokásos házszentelésekre utal. A katolikusok közt ugyanis szokás ilyenkor, hogy vizet szentelnek a templomban, melyből aztán minden család vihet haza. Hitük szerint ez a víz védelmet jelent a dögvész, a méreg, sőt, a békák ellen is.
A házszenteléshez sok más babona is kötődik. A szertartás után a papnak le kell ülnie a szobában, hogy a tyúkok jól kotoljanak. Székelyföldön égő gyertyával kísérik ki a papot a szobából, hogy nagyra nőjön a kender. Házszentelés után kiseperték a pitvart, hogy a lány vagy fiú még abban az évben megházasodjon. A lányok gyakran a szőnyeg alá rejtették gyöngyüket a szentelés előtt. Miután a pap átlépett rajta, a párnájuk alá tették, hogy megálmodják, ki lesz a jövendőbelijük. A papok pénzt, vagy különböző élelmiszereket kaptak szolgálatukért cserébe. A protestáns egyházak azonban nem értenek egyet a házszentelés szokásával.
Hagyomány vízkeresztkor a háromkirály járás is, amikor gyerekek, vagy lányok házról házra járva énekelik el a három királyok énekét.
Bár a vízkereszt több európai országban is piros betűs ünnep, a mi hazánkban munkanapnak számít. A hozzá kötődő szokásokból is legfeljebb annyit tartunk meg, hogy ezen a napon szedjük le a karácsonyfát.

2. A farsang
A farsangi időszak vízkereszttől hamvazó szerdáig tart. Hamvazószerda után a katolikusok felfüggesztik a böjtöt, hogy megehessék a farsangi maradékokat, innen ered a torkos csütörtök kifejezés.
A farsang nem keresztény ünnep, olyan ősi, pogány szokásokkal fonódik egybe, mint az álarcos alakoskodás, melynek során az emberek gyakran állatok bőrébe bújnak, pl. gólya-, medve-, vagy kecskebőrbe. Gyakori volt a dramatikus játékok előadása is, mint a halottas-, és betyárjáték, a lakodalmas, vagy a rabvágás. A farsang fontos eleme volt a dorbézolás, a táncos mulatozás, de a mulatság gyakran elkülönült nemenként és korcsoportonként.
Felvidéken szokás volt, hogy a farsangvasárnap előtti csütörtökön a fiúk muzsikusokkal járták végig a falut, és megálltak a lányos házak előtt. Megtáncoltatták a lányokat, akik cserébe pénzt adtak, mellyel fedezték a muzsikusok és a mulatság költségeit. A fiúknak gyakran rendeztek versengő ügyességpróbákat is ezen a napon, pl. kakas-ütést, vagy gúnárnyak-szakítást.
A farsanghoz szorosan kapcsolódott a termékenységvarázslás . Ez megjelenhetett farsangi köszöntőkben, vagy cselekvésekben is: pl. szokás volt nagyokat ugrani a mulatság alatt, hogy a kender nagyra nőjön. Ugyanez okból főztek a húslevesbe hosszú laskát.
Világi és egyházi írók, katolikus és protestáns prédikátorok egyaránt elítélték a farsangot a múltban. Az ördög ünnepét látták benne, valószínűleg a pogány szokások, és a mulatozást kísérő részegeskedés, és dorbézolás miatt. Mára a farsang a legtöbb embernek nem több mint egy látványos felvonulás Velencében, egy kis hagyományőrzés Mohácson, vagy egy jó játék az óvodában.

Források: Magyar Néprajzi Lexikon,
Magyar Katolikus Lexikon és
Jeles Napok c. internetes oldal

No Comments Yet

Vélemény, hozzászólás?