Halloween és kereszténység

Manapság is sokan a keresztények közül is harsogva ünneplik a halloweent. Igyekeznek is elkészíteni a töklámpást, melynek aztán nagy vigadalommal örvendeznek. Ez, a pogányság szimbóluma, sajnos sok keresztény ember életében zavart okoz. Nem képesek külön választani azt, ami keresztényi attól, ami szöges ellentétben áll vele. Amikor pedig felhívja az egyház az ilyen emberek figyelmét arra, hogy a halloween-partyk és a hozzá kapcsolódó mindenféle praktikák, mégsem tartoznak egy keresztény ember életéhez, akkor az első döbbenet után azonnal elhárítják a felelősséget azzal, hogy ez csupán ártatlan játék..

Hogy mennyire nem az, érdemes megismerni ennek eredetét, és tartalmi jelentőségét. Talán egy rövid összefoglaló gondolkodásra készteti azokat a magát kereszténynek valló embereket, akik úgy vélik, hogy nincs ebben semmi kivetnivaló.

 

Mi is pontosan Halloween ünnepe?

Ősi kelta ünnep, az Írországban és Skóciában élő törzsek ezen a napon ünnepelték az újévet – a Samhain-t, vagyis “a nyár végét” és ilyenkor egyszerre hódoltak a Napisten és a holtak Ura előtt.

Hitük szerint ugyanis ezen a napon tért vissza a földre azoknak a bűnösöknek a lelke, akik az elmúlt esztendőkben haltak meg, és azóta állatok testében “léteztek”. Megfelelő áldozatok bemutatásával ezen a napon engesztelést lehetett szerezni az elhunytaknak, hogy ezáltal átkelhessenek a mennyországba. Kétségtelenül a legismertebb jelképe Halloween-nek a faragott töklámpás.

 

Mióta ünnep a Halloween?

A legtöbb országban ismerik a Halloween ünnepét. Éjjel rémisztő jelmezekbe bújnak, kísértet történeteket mesélnek, mulatnak és természetesen töklámpásokat faragnak.

Egy máig fennmaradt hiedelem szerint október utolsó napján az eltávozott lelkek ilyenkor útra kelnek, addig barangolnak, amíg meg nem találják egykori lakhelyüket, és ezen az éjszakán megpróbálnak visszatérni a világba. Már a kelták is védekeztek a biztonságukat veszélyeztető esemény ellen: házaikban eloltották a tüzet, hogy a hideg és barátságtalan tűzhely ne vonzza a hazalátogató szellemeket, és a tökéletes megtévesztés érdekében szellemnek öltözve parádéztak az utcákon, hogy a Gonoszt a végsőkig megzavarják, hogy aztán könnyebben elűzhessék.

A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be, tűz körüli táncuk jelezte a nap-szezon végét és a sötétség kezdetét. Mikor eljött a reggel, a papok szétosztották a parazsat a családok között, hogy azzal új tüzeket gyújthassanak. Ezek tartották távol az ártó szellemeket, és űzték el a hideget.

Halloween szimbóluma, hosszú évszázadok óta a kivájt töklámpás, az ún. Jack-lámpa, amely eredetileg kettős célt szolgált: egyrészt távol tartotta a gonosz szellemeket, másrészt pedig így világítottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak.

Napjainkra már itthon is egyre inkább divatos lett a Mindenszenteket megelőző nap bulizós, játékos hangulata. Bevett szokás lett a halloween-party, melynek eredete, amint láthatjuk nem keresztényi. Ez azonban nem gátolja meg a mulatni vágyó keresztényeket abban, hogy a pogány tartalommal megtöltött vigadalmon részt vegyen. Sokan engedik, hogy gyermekeik előszeretettel kapjanak az alkalmon, hogy boszorkányos és ijesztő ruhákat öltsenek, kivájt tökökből lámpásokat készítsenek. Arra mit sem gondolva, hogy az általánosságban bevett szokás szerint, a szeretteinkért való gyertyagyújtás november elsején meghitt és családi esemény, nem fér össze a halloweeni tobzódásokkal, mert itt az emlékezés és a lélek halhatatlanságába vetett hit fontosabb a zajos őrjöngésnél. Ne engedjük, hogy a külföldről átvett és a kereszténységhez semmilyen formában nem kapcsolódó szokások megváltoztassák hagyományainkat!

http://hodigitria.wordpress.com/2009/10/29/halloween-es-keresztenyseg/

Halloween

No Comments Yet

Vélemény, hozzászólás?